Tipp, ötlet, tanács, fortély, praktika a mindennapokhoz

Természetes és mesterséges édesítők

Édesanyám bár még nem cukorbeteg, de néhány éve a kívánatosnál magasabb a vércukorszintje. Ezért diétázik és száműzte a cukrot, mézet az étrendjéből. Ha nem bűnözik, akkor mindent édesítővel eszik-iszik. Meg néha mi is, ha pl. olyan muffint süt, amelyből ő is enne.

Természetes és mesterséges édesítők

Azzal kb. mindenki, de legalábbis a fogyózók tisztában vannak, hogy az édesítőszerek legnagyobb előnye a cukorhoz képest, hogy szinte kalóriamentesek, vagyis nem szolgáltatnak számottevő energiát a szervezet számára, és nem emelik a vércukorszintet sem. De miután se nem cukrok, se nem mézek, nem is lehet úgy kezelni, enni, használni őket, mint az előbbieket. A dietetikus szakemberek mindenesetre inkább a cukorfogyasztás mérséklését és a természetes szereket ajánlják.

 

A kristálycukor a szacharóz néven is ismert cukorfajta egy rész gyümölcscukorból és egy rész szőlőcukorból áll, amelyet nálunk elsősorban cukorrépából állítanak elő, a trópusi országokban pedig cukornádból. A porcukor, nádcukor, barna cukor és kandiscukor is szacharóz.

A szőlőcukor gyümölcsökből és a mézből származik, de burgonya- vagy kukoricakeményítőből is kinyerhető. A dextróz vagy glükóz néven is ismert cukrot testünk legfontosabb energiaszállítójának tartják. Az agy és a vörösvértestek is a szőlőcukorból nyerik az energiájukat, ám mivel ennek előállítására a szervezet is képes, ezt az anyagot nem feltétlenül kell folyamatos szőlőcukor rágcsálással bevinnünk. Mivel a szőlőcukor gyorsan felszívódik, és hirtelen megnöveli a vércukor- és inzulinszintet, sportolóknak, gyerekeknek és szívbetegeknek különösen ajánlott. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a megemelkedett vércukorszint gyorsan le is csökken, és ezt azonnal éhségérzet követi.

A gyümölcscukorról elterjedt, hogy sokkal egészségesebb a kristálycukornál, bár ez így nem feltétlenül igaz. Előnye, hogy mivel fogyasztásakor az anyagcseréhez nincs szükség közvetlenül inzulinra, kiválóan alkalmas diabetikus termékek előállításához. Viszont a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag, így akár üres kalóriának is nevezhetjük.

A tejcukor, vagyis laktóz a tejben, tejtermékekben fordul elő, iparilag a tejsavóból állítják elő. Emésztése a lakosság 10-20%-ának problémát okoz, ezért laktózérzékenyeknek ügyelniük kell a húsáruk, szószok, pizzák, instant levesek, gyermekételek és diétás élelmiszerek fogyasztásával, melyekben előfordulhat laktóz az aromák, ízfokozók hordozó anyagaként.

A karamelles ízű malátacukor (maltóz) kevésbé édes, mint a kristálycukor, épp ezért még töményen sem tűnik kellemetlennek. A szervezet lassan bontja le, így fogyasztása után még sokáig nem leszünk éhesek. Maltózzal édesítik többek közt a péktermékeket, az italokat és a gyermekélelmiszereket.

A méz energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukoré, ám rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Aki nem szeretne hízni, csak mértékkel fogyassza!

A szorbit, a maltit, és a mannit cukoralkoholok, melyeket keményítő erjesztésével állítanak elő. A cukornál kevésbé édesek, energiatartalmuk is jóval kisebb. Lebontásukhoz nem kell inzulin, így cukorbetegek is fogyaszthatják, de túlzott mennyiségben hasmenést, puffadást okozhatnak.

Az új „csodaszer” az eritritol, amely növényi alapú édesítőszer. Édesítőereje a cukorénak 60-80%-a. Természetes, cukormelasz fermentálásával készül. Nem rongálja a fogakat. Nincs hatással a vércukorszintre, glikémiás indexe 0. Nincs hatással az inzulintermelésre, így cukorbetegek nyugodt lelkiismerettel fogyaszthatják. A cukorral ellentétben jót tesz a fogaknak. Íze hűs és édes. Nincs utóíze. Erős gombaszaporodást gátló hatása, így candida diétások is fogyaszthatják. Növeli az élelmiszerek eltarthatóságát.

A szacharin a legrégebbi mesterséges édesítőszerünk. Édesítőhatása a cukor 300-500-szorosa. Főzéskor vigyázni kell vele, mert forralás hatására fémes ízű melléktermék keletkezik belőle. Ezért inkább érdemes a már kihűlt ételhez adni vagy hideg ételek, italok (pl. limonádé) készítéséhez felhasználni. Napi megengedett mennyisége 2,5 mg/testsúlykg. Állítólag rákkeltő.

A ciklamát szintetikus fehér por, amely mintegy 35-50-szer édesebb, mint a cukor, főzéshez, sütéshez vagy akár befőzéshez is jól használható. Az USA egyes államaiban be van tiltva, az EU-ban a napi megengedett mennyiség 7 mg/testsúlykg. Állítólag rákkeltő.

Az aceszulfám-K mesterséges anyag, édesítőereje kb. 200-szorosa a cukorénak. Szintén alkalmas főzésre, magas ára miatt általában más édesítőanyagokkal kombinálva hozzák forgalomba. A szervezetben nem bomlik le, úgy távozik. Megengedett napi adag 9 mg/testsúlykg.

Az aszpartám az 1960-as évek óta ismert. Édesítőereje, mely megközelítőleg 200-szor nagyobb a cukorénál, hő hatására csökken, így a szacharinhoz hasonlóan hideg ételekhez és italokhoz ajánlják. Napi megengedett mennyisége 40 mg/testsúlykg.

A sztívia annyiban lóg ki az édesítők sorából, hogy természetes. A leveleiben található, abból kivont édesítők a cukornál 200-300-szor édesebbek. Ami a fogyókúrázók és a cukorbetegeknek számára fontos lehet, hogy kalóriamentesek is, és nem emelik a vércukorszintet. Főzésre is alkalmas, a cukornál 30-szor édesebb levelét leforrázva pedig igazi kalóriamentes szirupot kapunk – állítják az okosok, de nekünk otthon ezt az édes szirupot sehogyan sem sikerült előállítanunk. Tán azért, mert nem egy őserdei burjánzó bokor összes levelét forráztuk le, csak egy kis cserepes növényét…

A nyírfacukor (xilit) elnevezés arra utal, hogy kezdetben nyírfából vonták ki. Ma nyír-, és bükkfa vagy például kukoricacsutka vagy –szár a forrása. Mindössze 7-es glikémiás indexének köszönhetően akár cukorbetegek, candidások is fogyaszthatják. Alacsony - a répacukorral összehasonlítva 75%-kal kevesebb - szénhidráttartalmának és 40%-kal kisebb energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrázók, és a low carb diétát követők körében is közkedvelt. Nincs mellékíze, mint sok más édesítőszernek. Ugyanolyan édes, mint a répacukor, így kb. 1:1 arányban helyettesítheti azt. Sütéshez, főzéshez egyaránt használható, de nem alkalmas élesztővel készült sütemények készítéséhez.