Tipp, ötlet, tanács, fortély, praktika a mindennapokhoz

A búzafű vagyis egész évben Luca-búza

Sokan Luca-búzaként ismerik, ami a következő évre jósolt jó termést, és a karácsonyi asztalon az új életet jelképezte, az utóbbi években pedig csodálatos hatóanyagai miatt került a figyelem középpontjába a búzafű.

Napjainkban a legtöbb zöldség, gyümölcs tápanyagokban szegényebb, mint régen. Ezt hiányt pótolni kell. A fiatal 15-20 cm magas búzafű kipréselt zöld leve vitaminok, ásványi anyagok, enzimek, fehérjék és a klorofill gazdag forrása.

Miért igyuk a levét?

  • méregteleníti a szervezetet
  • elősegíti a fehérjék, a keményítő emésztését
  • antioxidánsokat tartalmaz
  • zsírbontó hatású
  • segíti a vérképzést és a szívizmok munkáját
  • fékezi a sejtöregedést
  • frissít, vitalizál
  • gyorsítja a gyógyulási folyamatokat

Otthon is egyszerű termeszteni: A búzát áztassuk be 10-12 órára, utána szórjuk egy ládában elsimított földre. 8-10 nap múlva már ollóval arathatunk is. A levágott fű zacskóban 7-10 napig eltartható a hűtőszekrényben.
Újabb vetéshez új föld kell!

A búzafű rostjait a gyomrunk nem tudja megemészteni, ezért kell a levét kipréselni. Használhatunk gyümölcsprést, de lehet úgy is, hogy összetörjük mozsárban vagy húsdarálón ledaráljuk. Ebből naponta 2-3 kanálnyi elég - vízzel hígítva vagy tisztán is iható.  Hogy elkerüljük a macerát, egyszerre célszerű kipréselni egy vetésnyi mennyiséget, amit aztán a hűtőben tarthatunk. Akár le is fagyaszthatjuk, jégkocka nagyságúra, ami egy napi adag.

A bioboltokban 30 dekás csomagban lehet a vetőmagot vásárolni, ebből egyheti búzafűlé nyerhető.

Luca-búza (A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása alapján)

A Luca napján (december 13.) csíráztatás céljából edénybe tett búza. Karácsonyi búzának is nevezik. Naponta vagy szükség szerint megöntözik, s a növény fejlődéséből következtetnek az eljövendő esztendő búzatermésére és a család, valamint a jószágállomány egészségére.

Első írásos magyar említése a 18. századból származik; Telegdi István Kolozsvár környékéről írja levelében: „Sok jó régi szántóvető emberektől hallottam, hogy István Király napján, három edénykében, egy-egy kis egyféle búzát kell vetni, úgy hogy az egyik edény jegyezze: Szeptembert, a másik: Októbert, a harmadik pedig: Novembert, s minekutána kikél, nézze meg a gazda: melyik hónapot jegyző edénybeli búza mutatja magát, s abból vessen, mert nem vallja kárát...” Hódmezővásárhelyen Luca napján a gazdaasszony tányérkába búzát tesz, azt naponként harmatszerűen locsolgatja, s ha a búza karácsonyra 30–40 cm magasra megnő, jó jelnek veszik a jövő évi búzatermést illetően. Egyes helyeken gyertyát vagy pohárban égő olajmécsest állítanak a növekvő búza közepébe, s minél kevesebb fény szűrődik át a növekvő búzaszárak között, annál gazdagabb termést jelent. A karácsonyi ünnepek elmúltával a kicsírázott búzát a baromfival, szarvasmarhával szokták megetetni, hogy az állatok jövő évi gyarapodását, egészségét biztosítsák vagy a rontástól megóvják. A lucabúza mind városon, mind falun dísze is a karácsonyi asztalnak, ily módon esztétikai igényeket is kielégít.